A román-kanadai gazdasági együttműködésről tárgyalt ápr.17-én Ion Iliescu államfő, Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és Jean Chrétien kanadai kormányfő, aki vendéglátóival együtt részt vett Cernavodában a kanadai és olasz közreműködéssel felépített atomerőmű 1-es számú egységének átadásán. Románia ezzel belép az atomenergia-termelő országok klubjába. A három államférfi Bukaresten, a repülőtéren jelen volt a George Paunescu román üzletember légitársasága, a Dac Air által vásárolt első Dash 8-300 típusú gép bemutatásán. Paunescu 24 ilyen gépből álló légiflottát rendelt a kanadai Bombardier cégtől. /Jean Chrétien kanadai kormányfő bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az első, nyugati technológiával épült kelet-európai atomerőmű, a Duna menti cernavodai komplexum a jövőben a román áramtermelés mintegy 8-9 százalékát fogja biztosítani. A 2,2 milliárd dolláros beruházás 1978-tól számos késedelmet szenvedett, a Ceausescu-korszakban finanszírozási nehézségek akadályozták 1985-re előirányzott befejezését, de az 1991-ben az AECL kanadai és az Ansaldo olasz céggel kötött új szerződésben 1994 decemberére kitűzött új határidőt sem sikerült tartani. Az öt egységből álló komplexum valamennyi egységének bizonyos részei elkészültek, de egyelőre még az anyagi fedezet biztosításától függ, hogy a sorban következő második beléphet-e a tervezett időpontban, 2000-ben. Az építkezés folytatásához idén szükséges 50 milliárd lejből eddig csak 10 milliárd lej biztosított. /Felavatták a cernavodai atomerőművet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1995. január folyamán
A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./
1995. március 29.
A román-olasz kapcsolatok fejlesztéséről és a román EU-tagságról tárgyalt márc. 29-én Rómában Iliescu elnök Oscar Luigi Scalfano államfővel és Lamberto Dini miniszterelnökkel. Olaszország Románia egyik legfontosabb nyugati partnere. A két ország közti külkereskedelmi forgalom 1994-ben meghaladta az 1,5 milliárd dollárt. Iliescu elnök márc. 30-án Genovában 600 millió dollár értékű megállapodást ír alá a Cernavodában működő atomerőmű bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2001. március 10.
A kormány jelenlegi elképzelése szerint az elkövetkező tíz évben nem épül autópálya Erdélyben - derül ki abból a pályaépítési programból, amelynek részleteit márc. 8-án ismertette a román sajtó. A programot előterjesztő Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint a román autópálya építési program gerincét a 4. összeurópai közlekedési folyosó képezi majd. Első lépésként a Bukarest és Ploiesti közötti 70 kilométeres autósztráda épülne meg, ami 350 millió dolláros beruházást igényel. Ezt követné a bukaresti körgyűrű ötven kilométeres északi szakaszának megépítése 250 millió dollárból, majd a Lugos és Nagylak közötti 120 kilométeres autósztráda, amihez 560 millió dollárra lesz szükség. Ezek kivitelezését a tárca szándékai szerint az elkövetkező négy évben kezdik meg. A folytatás a Comarnic és Brassó közötti 65 kilométeres, 319 millió dollár értékű sztráda, a Nagyszeben és Lugos közötti 210 kilométernyi 735 millió dolláros sztrádaszakasz, valamint a Brassó és Segesvár közötti 110 kilométeres útvonal 165 millió dollárért kiépítendő négy sávja lenne. Ezzel Nagylak és Konstanca között - a 4. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának teljes hosszában - nagy sebességű forgalom lebonyolítására alkalmas útvonal jön létre. A tíz évre tervezett első szakasz következő fázisaiban szándékoznak kiépíteni a Cornetu-Brassó autósztrádát és a bukaresti körgyűrű déli szakaszának első nyomvonalát, továbbá a Nagyszeben és Lugos közötti sztráda második nyomvonalát, valamint a 9. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának kiegészítéseit, illetve a 4. közlekedési folyosó többi részét. Áprilisban kezdik meg a Bukarest és Cernavoda közötti autósztráda építését, amit a román kormány, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió finanszíroz közösen. /Nem épül autópálya Erdélyben Mitrea: Először a Bukarest-Ploiesti szakasz épülne meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2002. február 19.
A hűtőrendszerben fellépett vízveszteség miatt febr. 18-án ismét leállították a román atomerőművet a Duna menti Cernavodán, az atomerőmű első és mindeddig egyetlen energiablokkját. A Furmanite nevű angol cég szakemberei fogják segíteni a helyreállítást. A több mint tíz éve épülő cernavodai atomerőmű első egysége a román áramfogyasztás 12 százalékát fedezi. /Ismét bezárták a cernavodai atomerőművet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2007. június 28.
Az országot sújtó szárazság következményeiről tanácskoztak június 27-én az Országos Katasztrófavédelmi Hivatal szakemberei. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megnyugtatta a résztvevőket, hogy egyelőre egyetlen országrészből sem jeleztek vízhiányt. Felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben a cernavodai atomerőmű működtetése is nehézségeket okozhat a Duna vízszintjének csökkenése miatt. „Felborulhat az ország villamosenergia ellátásának mérlege, ezért már most fel kell készülnünk arra, hogy ne akkor kényszerüljünk a villamosenergia korlátozására” – figyelmeztette a kormányfő Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminisztert. Basescu államfő kifejtette: 26 település lakosságának okoz gondot az ivóvízellátás, míg 10 településen egyetlen kútban sincs víz. A június 26-án kitört vihar után villanyáram nélkül maradt több mint négyszáz település. A szél fákat tépett ki gyökerestől, 1500 trafót és mintegy 100 telefonvonalat tett tönkre. /Viharos kánikula tombol az országban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2007. december 7.
Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság /CNCAN/ hivatalban lévő elnöke váltja a szenátusban Sógor Csabát, aki európai parlamenti képviselői mandátumot nyert a november 25-i választásokon. – Csapatjátékos vagyok, így természetesen elfogadom csapatom felkérését – nyilatkozta Zsombori, megjegyezve, a CNCAN élén eltöltött hivatali ideje eredményes volt. Kiemelte a cernavodai atomerőmű újabb blokkjának beindítását, no meg az újabb fejlesztéseket, az ország energetikai függetlenségét szolgáló tervek elindítását. Zsombori korábban Hargita Megye Tanácsának alelnöki, mb. elnöki, majd elnöki tisztségét töltötte be. Zsombori Vilmos jelezte, december 19-ig külföldön tartozik a CNCAN küldöttségének vezetőjeként. A felsőházon a sor, hogy igazolja mandátumát, utána pedig 30 napon belül kell nyilatkoznia arról, miként oldja fel az összeférhetetlenséget CNCAN-elnöki és szenátori megbízatása között. /Zsombori Vilmos váltja Sógor Csabát. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7 . /
2008. november 21.
Aláírták a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorblokkjának megépítésével és üzemeltetésével megbízott nemzetközi vállalat létrehozásáról szóló egyezményt. A román állam birtokolja az újonnan alapított vállalat részvényeinek 51 százalékát. A 2015-ben üzembe helyezni tervezett két reaktor építésére a román állam körülbelül 2 milliárd eurót fordít, vagyis a várhatóan 4 milliárd eurós összköltség felét állja. A Fekete-tengerhez közeli, Duna-parti Cernavoda mellett jelenleg két reaktor üzemel, az atomerőmű Románia áramszükségletének körülbelül 18 százalékát fedezi. A négy reaktor várhatóan Románia áramszükségletének 40 százalékát termelheti majd meg. /Egyezmény a cernavodai atomerőműről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2009. május 27.
Erdélyben épül meg Románia második atomerőműve – erősítette meg Adriean Videanu gazdasági miniszter. A helyszínről várhatóan szeptemberben születik döntés. Az erőmű megépítésében több európai és orosz vállalat is érdekelt. Románia közös vállalatot alakít az állami Romgaz földgáztermelő vállalat és az orosz Gazprom részvételével – jelentette Adriean Videanu gazdasági miniszter egy román–orosz gazdasági fórumon Bukarestben. „Az együttműködés célja egy Romgaz–Gazprom közös vállalkozás létrehozása föld alatti gáztározók létesítésére, és ki tudja, talán még áram termelésére is” – mondta Videanu. Románia kevésbé függ az orosz gázszállításoktól, hiszen belföldi gázszükségletének 65 százalékát tudja hazai forrásból fedezni, és csak a fennmaradó közel egyharmad részt importálja Oroszországból. Szakértők szerint viszont a föld alatti tározók kapacitása nem elegendő. Az ország területén jelen pillanatban a Duna-parti Csernavoda mellett működik atomerőmű, összesen 1400 megawatt kapacitással, Románia áramszükségletének 18 százalékát fedezve. Két további reaktorblokk a tervek szerint 2014-ben, illetve 2015-ben lép üzembe a csernavodai erőműben. /Atomerőmű épül Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2009. szeptember 17.
Nincsenek meg a szükséges feltételek ahhoz, hogy atomerőmű épüljön a Maros felső szakaszán – nyilatkozta Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, fizikus. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aláírásgyűjtéssel tiltakozik az atomerőmű-építési projekt ellen, amelynek egyik lehetséges helyszíneként Szászrégen környéke is felmerült. Szakács László, a Rododendron Környezetvédő Egyesület elnöke is elfogadhatatlannak tartja, hogy Erdélybe atomerőművet hozzanak létre. Romániában jelenleg csak egy nukleáris erőmű van, Cernavodán, amely két reaktorral működik. /Antal Erika: Nem az erdélyi atomerőműre. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
